|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szigeti János 1999. november 23.November 20-án Besztercén az RMDSZ Ügyvezető elnöksége, az RMGE országos elnökségével közösen mezőgazdasági tanácskozást szervezett. Két témát tűztek napirendre: szövetkezeti mozgalmak jogi hátterét, valamint a civil szervezetek részvételét az agrárpolitikában. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: a szövetkezet életképességét a hitelszövetkezetek biztosítják, ezekhez pedig helyi és külföldi támogatókat kell szerezni. Pete István államtitkár helyzetelemzést tartott a román agrárpolitikáról. Elmondotta: a mezőgazdasági kuponok a jövőben a termelőket illetik. A támogatási törvénytervezet biztosítja a keretet a mezőgazdasági kölcsön felvételére, valamint a kamat egy részének visszafizetésére. A legfontosabb feladat a hitelszövetkezetek létesítése. Dr. Szigeti János az RMGE és a magyar szaktárca közti együttműködés megalapozásáról szólt. /(Kresz Béla-Brodács Magdolna): Mezőgazdasági tanácskozás Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./1999. december 11.Dec. 11-én Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban osztották ki a Julianus Alapítvány ezévi díjait, amely egy Julianus-szoborból, díszoklevélből és száz márkából állt. Az Alapítvány 1993 óta évente díjazza azokat, akik a szórványban élő magyarság érdekében cselekednek. A díjazottak: Tőkés László püspök, Zoltáni Csaba baltimore-i kutató feleségével együtt hozott létre egy alapítványt az amerikai, szórványban élő magyarok megsegítésére, Madarász Ilona óradnai pedagógus 1990 után nagyon sokat tett az ott élő magyarok identitástudatának felébresztéséért, hétvégi iskolát szervezett, segítségével többen tanulnak magyar középiskolában és egyetemen. Szabóné Jozefi Edit és Szigeti János két felvidéki község polgármesterei, akik a leváltott magyar iskolaigazgatókkal való igazságtalan bánásmódért szerveztek tiltakozó megmozdulásokat, petíciókat írtak, ezek által a tanintézmények vezetői visszanyerték beosztásukat. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a díjat 2000 januárjában fogja átvenni Csíkszeredában. /(Hátsekné Kovács Kinga): A Julianus Alapítvány díjazottai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ A szórványban élőkért tevékenykedők a jövő emberei, a jövő pedig azokkal tart, akik hinni tudnak benne, hangsúlyozta Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke. Az alapítvány évente szórványtábort szervez, kétévente megrendezi a Lármafa Találkozót, valamint a Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozót, illetve évente díjazza a szórványmagyarságért cselekvő személyiségeket. "Ott élnek ők kisebb-nagyobb nyelvi oázisok közepén - vagy olyan helyeken, ahol a fogyó anyanyelv is lassan csak nyelvemlék marad -, körülöttük a többség arroganciája, a nyomasztó nyelvbénulás, a szüntelen hit- és nyelvváltás fájdalma, a meggyőzés és változtatás lehetetlensége, a többség színes, mágikus liturgiájának csábítása. Ebben próbálnak ők értéket felmutatni: az őrködés hitét és a másság értelmét." - fejtette ki Beder Tibor. - A lap közölte az 1993 óta díjazottak névsorát. /Julianus-díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./2000. május 13.Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./2000. szeptember 19.Közel harminc szilágysági magyar önkormányzati vezető vett részt a Kárásztelken rendezett szilágysági millenniumi napokon, amelynek egyik fő programja volt a polgármesterek találkozója. Dr. Pete István mezőgazdasági államtitkár, Seres Dénes szenátor, Vida Gyula parlamenti képviselő és Szigeti János, a magyarországi földművelési és vidékfejlesztési minisztérium főtanácsosa válaszolt a kérdésekre. Dr. Pete István hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaság csődhelyzetben van. A visszaadott földek egy része megműveletlen, a másik felébe gyenge minőségű vetőmag került, és korszerűtlen a megművelés. Romániában nem alakult ki az agrárpiac. A legnagyobb érdeklődést kiváltó téma a vidékfejlesztést érintő SAPARD-program volt. Október 27-én kezdődnek a tárgyalások az Európai Unióval a programhoz kapcsolódó pénzügyi szerződés aláírásáról. Az államtitkár szerint Erdély és a Partium mindenképpen részt vehet a programban. A pályázás alapfeltétele az, hogy az illető kistérség rendelkezzen a beruházáshoz szükséges összeg felével. /Kulcsár Andrea: Önkormányzatisoknak a mezőgazdaságról. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 19./ A Kárásztelki Fiatalok Társasága szervezésében tartották meg szept. 15-17-én a Szilágysági Millenniumi Napok elnevezésű háromnapos rendezvénysorozatot, melynek fővédnöke Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter volt, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Évtizedek óta a szentkeresztnapi búcsú az az esemény, amelyen megháromszorozódik a község lélekszáma, amelynek hírére hazajön szinte minden elszármazott. Kárásztelek az egyetlen szilágysági magyar település, amelyet nem tudott meghódítani a reformáció, mindmáig őrzi az ősi katolikus hitet. Lélekszáma jelenleg a másfélezret sem haladja meg. Emléktáblát helyeztek el a templom belsejében az elszármazottak emlékére, melyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke leplezett le, szept. 17-én. Az ünnepi szentmisén fellépett a nagyváradi bazilika Szent László Ének- és Zenekara Balogh Mihály karnagy vezényletével. Noha a szétszakítottság a Kárpát-medencében örök sajátossága lett nemzetünknek, együtt maradtunk meg nyelvünkben és kultúránkban, mondta Markó Béla táblaavató beszédében; szerinte bárhol is éltünk/élünk, évszázados elszigeteltségünk ellenére is megőriztük ezt a kapcsot más népekkel ellentétben, vereségek ellenére is nyelvben és kultúrában együtt tudunk lenni. A magyar kereszténység ezer esztendejére emlékezve látjuk: házat és hazát teremtettünk, ezt mutatja a kárásztelkiek együttléte, és ahogy körülülünk egy nagy asztalt, az figyelmeztet: az új évezredben is feladatunk házat és hazát építeni. - A helyi iskolában képzőművészeti kiállítás volt. szavalóversenyt is rendeztek. /Szilágysági Millenniumi Napok Kárászteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./2011. március 14.Petőfalván életre kelt a múltNem volt ebben a kis háromszéki faluban kézzelfogható jelenkori nyoma annak, hogy az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban éppoly része volt a településnek, mint a többi szomszédos falunak, arról sem adott eddig kellő súllyal hírt az utókor, hogy itt nem jönnek-mennek az emberek, hanem akik itt születettek, azokat itt is temették el. Tegnap ezen helyi értékek jegyében tartottak első alkalommal olyan március 15-ére emlékezést, amelynek nyomát száz év múlva is látják a székelypetőfalviak. Emléktáblát avattak azok tiszteletére, akik elestek a harctéren (Bán András, Faragó Mihály, ifj. Faragó Mihály, Héjja József, Szigeti Boldizsár), valamint akik részt vettek a szabadságharcban, és hazatértek (Both István, Faragó József, Faragó Lajos, Héjja Ferenc, Héjja József honvédtiszt, Szigeti János, Szigeti Mátyás). A tegnap délelőtti szentmisén Pakó Benedek meghívott nyugdíjas plébános, kanonok arra hívta fel a figyelmet, ha bűnre akarjuk felhasználni a szabadságot, akkor büntetésben lesz részünk. Sidó Albert nyugalmazott iskolaigazgató azt hangsúlyozta, nem csak a tényleges ütközeteket tekintjük a küzdelem harcterének, hanem a jelenkori megváltozott, átértékelt társadalmi, politikai, szociális helyzetet is, Kisgyörgy Zoltán díszszónok, lapunk munkatársa pedig kiemelte, Petőfalva, ez a kicsi falu összesen negyvenegy nemzetőrt állított elő, felruházta őket, és fegyverrel látta el saját költségén. Tamás Sándor megyeitanács-elnök átadta az egyházközségnek a megyezászlót, a katolikus templom falán elhelyezett emléktábla leleplezését koszorúzás követte, az ünnepségen közreműködött a székelytamásfalvi férfikórus, verseket mondtak helyi diákok. Fekete Réka, Háromszék Erdély.ma 2014. augusztus 8.Anna-napi emlékekÖnbizalmat adó emlékezés 1981. július 26., Szent Anna-tó, búcsú. Ez a nap fordulópont az erdélyi magyarság életében, hiszen ekkor, ha csak egy pillanatig is, de felemeltük a fejünket, s nemzetiségi és állampolgári jogaink védelmében szembe fordultunk a zsarnoksággal. Immár negyedik éve, hogy az akkor és ott zajlottak évfordulóján közös főhajtásra és tanácskozásra hívjuk az eseményekhez bármi módon kötődőket, a tó partján álló kápolnához. És tesszük mindezt az emlékezés, emlékeztetés, illetve hagyományteremtés szándékával, mert úgy érezzük, hogy a Szent Anna-tó és környékének szelleme kötelez, légköréből, kisugárzásából pedig újból és újból erőt meríthetünk a népünk szabadságáért folytatott küzdelemhez. Több fontos rendezvény egybeesése miatt idén augusztus 6-ra tettük a találkozót. A helyszínre érve, a sokadik alkalom ellenére is némán gyönyörködtünk az elénk táruló látványban, miközben gondolataink emlékek után kutatva szálltak a múlt felé. Első pillantásra úgy érzékeltük, semmi nem változott, hiszen most is sejtelmesen csillogott a tó vize, felületén pedig táncot lejtettek a napsugarak, akárcsak egykoron. Tüzetesebb szemlélődés után azonban ismét be kellett látnunk, hogy a körülötte őrt álló fenyők ugyancsak kinőtték magukat, s a tavat ölébe fogadó kráter peremén kisarjadt bozótosból is erdő cseperedett. Bár a hétköznapra eső és viszonylag korai időpont miatt sokan jelezték, hogy csak lélekben tudnak velünk lenni, délben mégis csapatnyian összeverődtünk a megadott helyen. Egyesek szereplői, mások résztvevői vagy szemlélői voltak a történteknek, de olyanok is akadtak, akik csak hallottak róla. Szétszórattatásunkra jellemzően, Erdélytől Magyarországon és Svédországon át, az Amerikai Egyesült Államokig és Ausztráliáig érkeztek érdeklődők. Szigeti János a magyarországi Mezőkövesdről érkezett feleségével és fiával együtt. Annak idején 16 éves gimnazistaként cseppent bele az Anna-napi forrongásba, de azóta is élete meghatározó élményeként tartja számon mindazt, amit akkor itt átélhetett. A székely hegyoldalban lobogó hatalmas magyar zászló látványa, az éj leple alatt elhangzott, öntudatra ébresztő beszédek elhangzása s a közös imádkozás felhajtó ereje elmondása szerint megszabták további léptei irányát, ezért hálás a Gondviselőnek, hogy 33 év elteltével minderre a helyszínen, néhány egykori szereplő jelenlétében emlékezhetett. A sepsiszentgyörgyi dr. Ütő Gusztáv ezeket mondta: „Az 1981. július 26-án lezajlott magyar zászlós felvonulás a Szent Anna-tó kráterének peremétől a szerpentineken át a kápolnáig a csoda erejével hatott rám, ezért illúzió-világunk eme éjszakáját délibábos jelenségként éltem meg. Az évente megszervezett találkozókat cselekedeteink helyességének vagy tévútra való tévelyedésének egyik fokmérőjeként értékelem. Ugyanakkor az események több szemszögből való elemzése erősíti az önbizalmamat. Igazolja, hogy az elnyomókkal szembeni bátor kiállás erőt ad és nemzetünk megmaradását szolgálja azokkal szemben, akik a vesztünket kívánják.” Bedő Zoltán, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
